istvanrevesz.hupont.hu azaz RÉVÉSZ ISTVÁN honlapja

JAVASLOM, TEKINTSE MEG A TÖBBI HONLAPOMAT IS: http://istvanrevesz.freewb.hu/ továbbá a http://istvanrevesz.sokoldal.hu/ KÜLÖNLEGES, ÖNNEK IS ÉRDEKESNEK SZÁMÍTÓ TÉMÁKKAL AMIT ÉN készítettem és közrebocsájtok.Szlogenem"Mindenre legjobb orvosság az idő"

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

A teremtés „rezgései”, fényei,

ÉS

SZÍNEI...

A tanulmány, és az orgona beállítás/behangolásnak az egyik fő alapját és feladatát képezi, az egyébként kevésbé ismert és használatos, úgynevezett Őshangok és az univerzum hangjaira történő alaphangolás vagy rezgésnek a beállítása, azaz e frekvenciáknak a megtalálása, amely az eredetekben, az Isten teremtésére vezethető vissza.

Ugyanakkor nem került szó arról, hogy noha az alaphangolások és frekvenciák adottak az univerzumban, és körülöttünk az egész teremtésben, tehát van kiindulási támpont, ám a földünkön a hely, azaz a templom helyszínének a hangolását és annak teremakusztikáját stb. mihez viszonyítsuk, mihez igazítsuk, azaz mihez, és mire is hangoljuk.

Illetve, annak a megszólalási helyszíne, annak alaktani formája, továbbá elhelyezkedési iránya, szöge, stb. mennyire hangolt nemcsak az univerzumra, hanem magára a teremtés rezonanciáira. Netán mennyire illeszkedik a fény frekvenciáira, benne a zenei hangokra, kiváltképp itt elsődleges értelemben a földi viszonyaink között.

Tény, hogy ennek tökéletes harmóniában és egyensúlyban kell állnia a földi, azaz a közvetlen bennünket körülvevő világgal is, (napsugár és mágneses mezőkkel), sőt mi magunkkal a mi személyes alkotóelemünk anyagával és a biológiánkkal, a legkisebb atom és részecske alkatrészeink működését is figyelembe véve.

Itt egy kicsit bonyolultnak tűnik az ügy magyarázata, mégis, egyszerű megérteni. Vajon miért.

Azonban azt is tudni kell, hogy a középpontban mindig az ember állt és áll, tehát minden az emberért épül/t, készül.

Ugyanakkor esetünkben annak is elvitathatatlan a szerepe, jelentősége, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ebben a hatalmas energia és erő, mező rendszerben, és mint rezgéstartományban, miképpen, és hol, azaz hogyan funkcionálnak a számunkra fontos fény és hangrezgések, és azt valahogyan alkalmaznunk is kéne az orgonazene hangzásában. Tehát tisztában legyünk mindennel.

(Az optikai prizma fénytörésének, azaz rezgés bontó természetét veszem alapul, így a magyarázatomban a könnyebb érthetőség kedvéért mindvégig.) Ez érvényesül még a mágneses rezonanciák értelmezésére is. (Tehát nemcsak a fény rezgés és optikai modelljeire értve e hatásokat, hanem valamennyi rezgésre.)

Ennek érdekében épp, mint kiemelt, azaz mint bekeretezett formában, épp e jelen tanulmányom részét, a miatt kell ismertetnem, mert a hang, és egyáltalán, mint a rezgések konkrét alkalmazásának, „felhasználásának” a tudományos, vallástani és mitológiai párhuzamosait, sarkalatos, és igen fontos, hogy ismerjük.

(Vagy ugye, megismerjük, ha még nem ismernénk...) Különben nemcsak értelmét veszíti az ebbe belefektetett munka, hanem ennek hiányában üressé válhat a vallási és liturgiai cselekményünk, és a kitűzött cél nemcsak nem teljesül, hanem kárt is szenvedünk. Sőt romboló hatása is keletkezhet.

Én nem kevesebbet állítok, minthogy a szent kőépítményekkel, - (pl. piramisokkal vagy az Angliai Salisbury – ban található Stonehenge – el) – és kiváltképp esetünkben a templomokkal, nem a földiek kutatták, és kutatják ma is az ég titkait, hanem eredeti céljuk szerint, a felülről kapott „áldást” kellett felhasználhatóvá tenniük a földiek számára. Természetesen, azért valamilyen szintű oda vissza kapcsolat szerepét is mindenképpen ellátnak.

A Stonehenge fénytörő/bontó és optikai modelljével szinte azonos párhuzamokat átfedéseket lehet találni a rezgésekre más kultúrákban is. Hogy mégis a Stonehenge modelljét választottam ismertetési céljaimra, a miatt van, hogy A Stonehenge felépítési és működési elve modellezhető leginkább a spektrofotométer (optikai színképbontó) készülék működési elvében és hatásaiban.

Aminek alapján viszonylag könnyen levezethető és ismertethető nemcsak a rádióhullámok és az ultrahang rezgéstartomány modellrendszerének működése, hanem maga a hallható zenei hangtartomány és az infrahang, sőt a sugallati rezonanciatartomány teljes átfogása, hatásai is könnyen megérthetővé válnak.

A KÖZISMERT FÉNY ÁLDÁSAIT VEGYÜK ELSŐDLEGESEN A VIZSGÁLATUNK ÉS ELEMZÉSÜNK EGYIK FŐ TÁRGYÁVÁ.

Az áldás, sok egyéb mellett pl. maga a napsugárzás is, melynek teljes energia spektruma, együttesen tart fenn minden fizikai, biológiai és kémiai folyamatot a földön. De ez érvényes a lelki és pszichikai folyamatokra is.

Isten dicsősége talán leginkább a nap fényéhez, a vakítóan fehér fény, és benne a szivárvány színeihez is hasonlítható.

E hasonlatnál azonban csak sokkal több, amit mi emberi ésszel még fel sem tudunk nagyon fogni, meg sem tudunk nagyon még érteni, mint halandók az Isten dicsőségéből! Azonban a laikus számára is világos és érthető, hogy a fény és annak a hatásai a létünknek az egyik legfontosabb alappillérét képezi.

A különféle kultúrák ezt ugyanígy felismerve kiemelt helyen taglalják a fényt és hatásait.

Mondhatná bárki, mi köze van hozzá, és hogy jön ide az Isten teremtése és azon belül is maga a rezgés és fény tudománya, pláne a vallás tudománya is, és erre még a hit rezonanciája is? Egyáltalán a hangnak, mi köze van ezekhez…

Pedig, az orgonánk megszólaltatásához és hangzásához nagyon is sok köze van, sőt kulcsfontosságú szerepe van, miként ennek a tanulmányrésznek a pontos elemző részeinek is. Az ókor piramisai, a jelenkor sokféle templomai és szenthelyei stb. e hatások megjelenítésére, kiemelésére és helyes használatára hívják fel a figyelmet.

E különös építményeket, amelyeket e tanulmányomban megjelöltem, és szemléltető, továbbá modellezési példának használok, tehát mint lehetséges optikai és egyben rezgést közvetítő, befolyásoló, vagy épp irányító eszközöket kell vizsgálnunk. A szerepük, hatásuk, tény és való… Mind tudományosan, mind biológiailag, mind más hatásmechanizmusokban.

Tulajdonképpen ezek működésének, működtetésének része, s majd eredménye a hang rezgése is. És ennek nemcsak az ős hang/ok rendszeréhez kellett és kell, vagy kellene ma is helyesen illeszkednie és igazodnia, mint a helyes terem akusztikához és orgonahangzáshoz, hanem az ehhez kapcsolt földi építmények működéséhez, továbbá az ehhez kapcsolt ceremóniákhoz, liturgiákhoz is.

És mindezek illeszkednek is a régi, vagy ősi építmények hatásmechanizmusaiban jól tapasztalhatóan. A mai templomépítészet azonban mulaszt abban, hogy illeszkedniük kellene a fény rezgéséhez, azaz annak színeihez is. A „régiek” ezt az összefüggést mind ismerték, azaz felismerték és alkalmazták is, mára azonban már valahogy ennek a jelentősége, igencsak elsikkadt, figyelmen kívül maradt.

Pedig a világ vége felé vezető időkben, azaz a mai tudományosan, és minden egyébben felgyorsuló időkben, erre mindennél fontosabb lenne és kellene, hogy figyeljünk, felfigyeljünk. –Hát épp ideje, hogy ezt valaki felismertesse. Én megteszem.

A modellezési rendszerben az általam részletezett „prizmamodell” került felhasználásra és bemutatásra e tanulmány keretein belül.

A tanulmányomban próbálom párhuzamba állítani, sőt összehasonlítani az ősi, azaz a régi bevált „modelleket” a mai, azaz a ma is jól működő rendszerekkel. Íme…

Az Egyiptomi piramisok és azok szent és kultikus szerepe ismert és tény. Mint ahogyan tény az is, hogy a hieroglifák megőrizték már a fáraók idejében is, a fény kapcsolódását a természettel, amelyet, mint köztudott maga a teremtő Isten kellett, hogy létrehozzon.

A piramisépítészet is lényegében egy fénytörést, vagy a napfénynek a fénytörő eszközét, színbontását szimbolizálja az optikai prizma alakjában és mintájában.

Mindazon túl hogy temetkezési kultikus helyként is funkcionálhatott. Ezt a tényt a leletfeltárások is alátámasztják!

A piramismodellnél egyszerű a dolog, mert ott az optikai prizma is az alaplapján áll. De mi van akkor, ha a prizma az oldalán fekszik? Ezt a formát mutatják pl. a „dolmen” - ek, a kínai pagodák, és többek között az ókori görög templomok is.

(A dolmenekről tudni kell, hogy élükre állított hatalmas köveket jelent, melyeket felülről kőlap borít. Nagyon régi építmények, szinte a kőkorszakból fennmaradt síremléknek is szokták nevezni, vagy áldozati helyszíneknek és kultikus helyszíneknek is.)

A timpanonjaik formája valódi, stilizált kettős prizma. –„/Timpanonként értelmezzük az antik művészetekben a Görög templom elülső homlokzatán, a vízszintes gerendázat és a nyeregtető alkotta háromszögletű síkot./”- Általában az oszlopsor emeli magasba, de az egész rendszer alja pl. barlangjárat formájában a föld alá is kerülhet. (Egyebek között lásd a kínai házak tetőkialakítását is.)

A kettős prizma által képzett, fordított színsorrendű, kettős színkép egymásra montírozva, az úgynevezett dikromatikus, (kétszínű) fényeffektust hozza létre. (A hangszínnél és hangeffekteknél is, ez így létrehozható pl. a hangfrekvenciás sztereo sávban...)

Ennél a templomfajtánál nem a tájolás a legfontosabb, hanem a méretezés. (Két prizmával, - alaplapjukkal, azaz talpukkal középen összefordítva csúcsaikkal kifele állóan - párhuzamos fénynyalábokkal modellezhető) Tudni kell, hogy a dikromatikus (kétszínű) színkép viszont csak meghatározott távolságban, egyetlen síkban ad tökéletes képet.

Ezen vízszintes sík középvonalában van, az az egyetlen pont, ahol bármilyen napállás mellett, mindig azonos, monokromatikus (egyszínű) fény jelentkezik. Lényegében az igazi szentélyek, templomok ezek, hacsak nem csak turista látványosságnak szánták…

Ezért, pl. a görög Pergamoni szentélyben tapasztalhatóan, ilyen módon megvilágítva, és a fénytörés hatásaiban, azaz itt trónolt Zeusz szobra, és az Athéni Akropoliszon itt állt Pallasz Athéné is.

De nemcsak a görög, vagy az egyiptomi kultikus, és építkezési rendszer, hanem még az ősi kelta és az ősi kínai, sőt az azték és inka, azaz még a maja rendszer is pontosan ugyanezeket a paramétereket mutatják. Az átfedések több vonatkozásában azonosak ezekben a kultúrákban is. Az átfedéseket elsődlegesen a színhasználat és hatásaiban, továbbá a rezgésnek a hatásaiban értem.

A tanulmányomban azonban megmaradok kizárólag a görög és az egyiptomi modelleknél, nem bonyolítva a többivel az értelmezést. A görög és az egyiptomi kultúra inkább ismert általában az emberek előtt, mint a többi, ez is alátámassza e célkitűzést.

Tehát a görögök a hatásokat felismerték, és egyben alkalmazták is, miként a kínaiak, vagy az ókori egyiptomi fáraók kultikus papjai is, ugyanakkor érhetetlen az számunkra, azaz számomra, hogy ezt ma miért nem alkalmazzák így a templomépítészetnél, és az akusztikai behangolásoknál eleve a tervek elkészítésétől kezdve.

Azaz miért felejtődött el, mert jelentősége elvitathatatlan, még ha azt el is nyomjuk. Úgy hogy van még mit tanulnunk a régiektől, az ősi szabályok, és szabványok alkalmazása iránt, a modern templomépítészeknek, mérnököknek is... De, a hangmérnököknek is…

A mai modern templomok nincsenek sem az univerzum, sem a teremtés, sem a föld biológiájára „ráhangolva”, sem építész