NOVELLÁK, ÉS EGYÉB ÍRÁSAIM...

1.) JEANNE DARC / Szt. Johanna ma is létező ereje...

2.)

---

1.)

Egy valóságosan átélt, megtörtént esetemről...

~ ÷ ~

JEANNE D’ARC Szt. Johanna ma is létező ereje…

~ ÷ ~

1431. május 30. Franciaország ROUEN városának főtere.

Ahol máglyahalálra ítélnek egy fiatal lányt eretnekség, és a legkülönfélébb vádakkal. Egy fejezet, egy rövid élet lezárul, a történelem sok-sok zűrzavaros eseményei között megsemmisül. Egy olyan élet, akinek az életében két Isteni küldetése, feladata is volt, s azt beteljesítve, eltűnik a színről.

De csak látszólag…

Eltelik 25 év a máglyahalál után, majd miután még további 400 év eseményeinek folyama hömpölyög el a történelem időspirálján, új, és újabb hatások, szinte megfoghatatlannak tűnő, különleges események történnek.

2011 Tavasza közeleg Európában. Annak is az egyik déli metropoliszában, Szeged városában.

Ahol úgy tűnik, hogy egy új fejezet kezdődik el, talán egy nemzet felemelkedése, vagy sorsának alakulása is megpecsételődhet az ünnepléseiben...

Nekem, ezen a tavaszon, még az álmaimban is megjelent. Igen fura álom volt…

Nos, engemet általa, a megfoghatatlan szentlélek sugallata is nyilván megérinthetett. Az álom rövid volt, de a hatását nem felejtettem el, és tudati síkon is konkrét cselekvésre késztetett. Ezt, íme, közrebocsájtom.

Csillagok között repültem, majd nagy fényesség lett, mintha a nap fénylene. Hirtelen a földön, egy csatamezőn találtam magam, ahol mindenki halott volt szerteszéjjel, és én szomorkodtam egymagamban.

Ekkor megjelent előttem egy kamaszkorú gyermek leány, aki gyalog közeledett hozzám a távolból egy felékesített harci lóval. Ahogy közeledett, minden halott átváltozott élő szép virágokká, s mire odaért hozzám, az egész harcmező, szép mezei virágokkal volt tele körülöttünk.

Amikor ez a szép leány a közelembe ért, mindenestől lángra kapott, és a ló is eltűnt mellőle. Ekkor már mindketten Európa kicsinyített térkép szerű domborzatán álltunk szemben egymással. Ő Franciaország területén, én a Kárpát-medencében álltam.

A lány pillanatok alatt szertefoszlott a tűz martalékaként, és én ott, ismét egyedül maradtam. Mintha egy boszorkány égett volna ott el, olyan hatása volt… Hirtelen a Szegedi boszorkányszigeten, a Tisza partján találtam magamat a mában, és szép Tavasz volt. Egy máglya volt elkészítve, meggyújtásra készen, de nem volt rajta senki.

Piros fehér zöld színű Magyar zászlót láttam rajta, szinte égig érő hosszú zászlótartó rúdon. Mintha ünnepre lett volna odaállítva, oly megindító volt a látványa. A távolból harangszó zúgott. A felkelő nap fényét meglátva, én a fénnyel bátran szembenéztem, és szinte elvakultam, majd hírtelen felriadtam.

Ahogy eszméltem a valóságra a szoba sötétjében, átvillant az agyamon katonaságom, ahol Lentiben szolgáltam, mint gépkocsivezető, és harckocsit, tankokat láttam, mint amivel 1956-ban az oroszok Budapestet ellepték. Az álom, igen nagyon, nagyon mély nyomot hagyott bennem…

Március 15 napjának, mint ünnepnek közeledtével, lehetőségem adódott a hosszú hétvégére, és a pihenésre is. Mivel a kellemest a jóval mindig szerettem összekötni, azaz a pihenést az ünnepléssel, úgy döntöttem, hogy nem ártana, ha egy kis történelemórát is vennék magamnak, összekötve azt, az ismétléssel.

Egy kis zenehallgatás az ifjúkorom zenéiből a romantika, és a történelem jegyében, majd ezután egyből átléptem a jelenből a régmúlt eseményeinek tanulmányozásába.

Nemzeti ünnepeinket, így az október 23 és március 15 ünnepet. Mivel mindkét nap nemzeti ünnepünk, ráadásul adott ez a kivételes alkalom, az átlagosnál sokkal alaposabban áttanulmányozhattam az ünnepeink között, az 1956 -os és az 1848 -as történelmünknek eseményeit.

Az elemzéseimben és a vizsgálataimban, mindenkor a részletekre, a sugallatoknak és az indíttatásoknak a megfoghatatlannak tűnő, s mint lélek hatásoknak a mechanizmusaira akartam rájönni. Amelyekkel már összefüggésbe lehet a hozni például a misztikumot, sőt még a tényleges valóságot, és a történelmet is.

Köztudott, hogy a középkorban ismeretesek voltak a máglyahalál általi boszorkányüldözések Szeged városában, miként a világban másutt is. Van, amikor a hit és a politika, testvérként jár együtt.

Vajon miért mondom ezt? És hogy kerül a csizma az asztalra, azaz a hit kérdése hogy jön ide, pontosabban, az 1848 vagy 1956  eseményeihez?

Hittem, és ma is hiszem azt, hogy megtalálhatók és felismerhetők azok a megfoghatatlan, csak hitbeli és a sugallati pontok is az élet minden esetében, amikor az események már tényszerűekké válnak. Nos, rájöttem, hogy az ünnepeinknek és a történeteinek a kezdete, sőt még annak a mozgatórugója is felismerhető ezekből a jelekből, időpontokból, és eseményekből, ami azt elindítja.

1982 és 83 -ban hallottam először Szent Johannáról, az Orleansi szűzről, akiről még zenemű, és dráma is született. Igazi szép ünnepi könnyűzenei hanganyagot hallottam erről a hajadonról, a róla megszólaló zeneműben.

Ez a szűz, ma már a Római Katolikus Anyaszentegyház Szentjeként is ismeretes.

Motivációs vonalakat kerestem a Szegedi égetések, és e Szent, Ruenben történt megégetésében is.

Azt hiszem, akkoriban lovagok kísérték ezt a királynői szépséggel rendelkező leányt Orleans várába, aki olyan erős mágikus és Isteni erővel, hatásokkal rendelkezett már az életében is, hogy képes volt az eseményeket, sőt a történelmet is befolyásolni. De, hogy ma már nem él, ám a hatásai, ereje az azonban fennáll, és ez, igen fura körülmény. No, de miben is áll, miben mutatkozik meg ereje, és a hatása?

Miközben így, és ekként elmélkedtem gondolkoztam, rájöttem valamire. Arra, hogy mennyire érdekes az, hogy miután ezt a leányt a Franciaországi Rouen városában 1431 -ben megégették, a hatásai, és a befolyása is az emberek életére, sőt még a történelemre is, változatlanok maradtak.

Sőt, 1456 –ban az inkvizítor tábornok, azaz Jean Brehal, ezt az ártatlanul eretneknek megbélyegzett, sőt boszorkányként megégetett fiatal leányt, váratlanul felmenti, és keresztény mártírnak mondja ki.

1456 és 1956.

Igen, igencsak elgondolkoztam, ezen a két dátumon…

Mélyen Istenfélő ember vagyok, és egyből más síkra léptem át a gondolataimmal…

Ezután, már az igen alapos tanulmányozásom megkezdése előtt, imában kértem az Isten szentjeinek lelkét arra, hogy irányítsák és világosítsák meg elmémet a lélek sugallatával a részletek iránt.

Különössé vált nekem az, ahogyan olvastam róla a legkülönfélébb cikkeket, ahogy másokról is, mára már zeneműveket, irodalmi műveket, és drámákat is alkottak az emberek.

Engemet, mint valami megfoghatatlan hatás, azt hiszem, a szentlélek sugallata érinthetett meg ekkor.

Vajon ki is ez a Szent, és a lélek, aki rávezette figyelmemet és megvilágosodásomat is, az 56 -os évszámok történéseire, aki miután mind jobban megismertem történetét, annál érdekesebb lett.

A történeti leírások, évszámok, sőt azok átfedéseinek összefüggése, azoknak az áttanulmányozására úgy kaptam indíttatást, sugallatot, hogy a lelkemet és a hitemet is megnyitottam a világmindenség ura előtt.

Jóllehet a „Maid of Orleans”, azaz az Orleansi szűz zenéje a lélek által átélve, engemet sokkolt, és szabályosan extázisba hozott, mintha Johanna megjelent volna előttem, oly erős hatása volt…

Az Interneten kutatva, döbbenetemre, ráakadtam az október 23. ünnepünk eredetének elemzései között a kezdetek kezdetére is.

Ugyanis ezen a napon, azaz 1956. október 6. napján Szegeden mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban, Shaw, Saint Joan 1923 -ban készült drámáját.

Még ugyanezen a napon, Szegeden, a Dóm téren Rajk Lászlótól, a közismert politikustól és mártírtól, ünnepség keretében búcsúznak a Szegediek, amely viszont egy erős tüntetésbe torkollik.

Az interneten böngészve az 56 –os történelmi időpontokat, 1456. július 7. napját dobta ki a keresőrobot Szent Johannára.

Lényegében az október 23 -i szabadságharc és forradalom gyújtószikrája, beindítója lehetett ez a nap… No, de Szent Johannának ekkora ereje volna? És hogy jön ide Szent Johanna?

Ugyanakkor a képzeletemet elragadta a történelem utáni kutatás heve és vágya, majd a mind érdekesebbé váló láthatatlan átfedések hatásai az időpontokban.

A lelki, és a hitbéli hatások vonulataiban, átfedéseiben is.

Így az azonos időpontokat, eseményeket és hatásokat kezdtem előbb keresgélni az 56 –os évszámok mögött, a többi számoknak az átfedéseiben, majd a történelem eseményeit, történeti átfedéseit is keresve a hatásokban.

Nem is maradt el a lélek vezetése és sugallata a figyelmemnek az irányításában, ami mára már tény.

Viszonylag könnyen rávezetett a lélek arra a felismerésre, hogy Shaw, az író, 1856 -ban született, ráadásul angol íróként, akinek egyáltalán nem is állhatott érdekében Szt. Johannáról drámát írni.

Az angoloknak nem dicsősége 1431. Pláne Szent Johanna, azaz JEANNE D’ARC megégetése.

Ekkor világosodott meg bennem, az az összefüggés is, hogy Szegeden épp 1856 -ban renoválták Bautzeni Mátyás emlékművét, akinek történetét ma már mindenki ismerheti.

Összefüggések olvashatók ki a történelemkönyvekből, ami 1456 -ban történt V. László királyunk Nándorfehérvárra látogatásában. Nándorfehérvár, viszont ma már a déli harangszóról is ismeretes…

Ugyanakkor JEANNE D’ARC, azaz a mártírhalált halt Johannát, aki ma már Szentté és Boldoggá is van avatva, 1456 -ban „rehabilitálják”, azaz felmentik az eretnekség vádja alól. Ráadásul épp maga az inkvizíció menti fel. Ez által, nemcsak ártatlannak minősítik hivatalosan, hanem mártírnak is.

Sőt még a Katolikus Egyházon belül, és a Francia Királyi udvaron belül is „rehabilitálták”...

Sugallati és felismerési hatások közepette világosodott meg egyből bennem az, hogy immáron ennyi idő elteltével, 2011 -ben fel kéne hívni az emberek és a politikusok figyelmét arra, hogy nem eléggé adunk tiszteletet Szt.Johanna emlékének. Az viszont különös volt számomra, hogy ezt én ismerhettem fel, és nékem adatott meg ennek a megvilágosodásnak a lehetősége.

Kiváltképp a miatt, mert e Szent még ma is megfoghatatlan hatására, pattant ki a ma már nemzeti ünnepünkként ünnepelt 1956 -os Forradalom és Szabadságharc Magyarországon.

Nyugtalanul aludtam át az éjszakát.

Nem is tudom, hogyan nem jutott ez eddig senkinek az eszébe, vajon miért is nem kért, vagy miért nem kapott sugallatot, indíttatást ennek felismerésére és leközlésére akár az Istentől, vagy a Szentektől, sőt a Szentlélektől, eddig senki sem.

Azért igen örvendezett a szívem és a lelkem, hogy e megvilágosodást megkaptam.

Az ezt követő éjszakákon lejátszódott nyugtalan álmaimban, és az ébrenléti állapotban megjelent lelki hatásokban, már arra is kaptam indíttatást, sugallatot, hogy március 15 -én ezt írjam le kérelem formájában, részletesen kifejtve, mit is mulasztott el Szeged városa, és a Magyar Nemzet ezzel a Szenttel kapcsolatban. És utána, ezt sokszorosítva juttassam el, lehetőleg minden embernek.

Amikor Szt. Johanna erejéről írok e soraimban, e kérelmem sugallati hatásaiból is merítek…

A sugallati indíttatásokban az volt a motivációs váz, hogy minél több emberrel, akár ateista, akár hívő, akár politikus az, vagy éppen egyszerű ember az, az illető, ennek az üzenetnek el kell hozzá jutnia. Első lépcsőben, így a vezetőket kerestem meg…

Mivel a nem vallásos, és nem hívő emberekben úgy tűnhet, hogy visszatetszést vált ki, ha csak pl. kizárólag vallási és hit oldalából közelítem meg a pótolandókat az ismertetésemben, a mellett döntöttem, hogy igen széles skálán ismertetem, mindenütt az emberek tudtára hozva ezt az üzenetet.

Így az egyházi vezetőket, szerzeteseket, politikusokat, városatyákat, sőt országgyűlési képviselőket, és a médiákat, sőt a sajtót is egyszerre, lehetőleg egyformán értesítettem, e kérelmem másolatával.

Ha hiszi, ha nem, kedves olvasóm, amíg ezt a küldetésszerű feladatot, amit sugallatként és indíttatásként kaptam, sőt amíg azt el nem végeztem, elképesztően erős késztetést éreztem ennek feladatnak a bevégzésére, maradéktalanul.

–Szinte megkönnyebbültem, amikor ezt beteljesíthettem…

Mivel ezt a spirituális jellegű hatásmechanizmust valóságosan megélhettem, így ma már tudom értékelni azt, hogy milyen késztetést is érezhettek a szentjeink, prófétáink és apostolaink, s valamennyi mártírhalált halt Isten szolgái is az Isten általi indíttatásaik, megvilágosodásaik alkalmával, amikor őket elhívta Isten a szolgálatára.

Talán, e késztető erő tette, és teszi ma is képessé ezeket az Istenfélő embereket arra, hogy akár még a halált, a mártírhalált is felvállalják az Isten ügyének bevégzéséért, akár az életük feláldozásával is.

Nos, én így megélhettem egy csodát, ami arra volt jó, hogy egyrészt a hitemben is megerősített az Isten létezése, és hatalma iránt. Másrészt megismerhettem, hogy hatásaiban, még ma is ki ez a JEANNE D’ARC / Szt. Johanna, közismerten Orleansi szűz, mint fiatal leány, vagy hajadon.

Akinek akkora ereje volt, és van még ma is, hogy képes volt pl. 1956 -ban egy egész folyamatot kiváltani a politikai változásokban, épp itt Magyarországon. Itt a lélek sugallatára is gondolok…

Amikor belevetettem magamat ezek után a téma még teljesebb megismerésébe, csodálatra méltó összefüggésekre, és új tényekre jöttem rá. Ezt meg kell osztanom másokkal, így önnel is megosztom.

1956. október 6. Szegeden, Rajk László temetése a Szegedi Dóm téren. Ugyanezen a napon játsszák, itt Szegeden, a Szegedi Nemzeti Színházban George Bernard SHAW (-1923.- SAINT JOAN) azaz Szent Johanna c. drámáját.

Ahol, és amiben az emberek, köztük fiatalok is párhuzamot találtak a Rajk halálra ítélése/kivégzése, és az azt követő jóval későbbi felmentése mártíromsága, és Szt. Johanna drámája, felmentése között.

A Dóm térre a Rákosi rendszer ellen, még aznap megszerveződik a MEFESZ (Magyarországi Egyetemisták és Főiskolások Egyesületének Szövetsége), mely, mint egy gyújtószikra, elindította az 1956 -os forradalom kezdeti eseményeit. Épp itt Szegedről. Ezek nyomán, szinte pillanatok alatt szerveződött meg az országban, a ma már közismert 56 -os eseményeknek valamennyi sora.

De az indító szikra, művészeteken átívelő sugallata, és annak minden hatása Szegeden tört ki.

A ma már nemzeti ünnepként megjelölt október 23 SHAW Saint Joan művében játszódó események tükörképe, sugallata és misztikuma bejátszódásával kezdődött el Szegeden.

Megvizsgálva SHAW életét, munkásságát, érdekes hogy Shaw 1856. július 26. született, és 1950. november 2. hunyt el. Itt az 1856 -os év és az 1956 -os év, évszáma a döntő, mintha Shaw művének Isteni küldetése/célja lett volna a száz évvel későbbi politikára, az Isten és a lélek hatásaiban.

Az író angol lévén, egyébként fura, hogy épp pont Szent Johannáról ír, holott az angolok, Szent Johanna, vagy korábbi nevén JEANNE D’ARC elpusztítása, és megégetése a máglyán, nem éppen az angoloknak a legnagyobb dicsősége, büszkesége 1431 -ben…

Itt tehát az a kiemelten fontos, és érdekes a dátumokban, hogy SHAW 1856 -ban született, pont száz évvel korábban a Magyarországi 56 -os események előtt.

Művét, hogy megírta Szent Johannáról, mindenképp Isteni sugallat, vagy épp indíttatás közvetíthette a tollába, továbbá nyilván a lelkébe is.

Ugyanis ma már, nemcsak monumentális művet képez műve az irodalmi és színházi művek között, hanem az tisztán politika is egyben. Kiváltképp a magyarországi 1956 -os események elindításában.

Kíváncsi voltam, ki is ez a JEANNE D’ARC / Szt. Johanna, közismerten Orleansi szűz, mint fiatal leány, vagy hajadon, akinek akkora ereje volt és van még ma is, hogy képes volt 1956 -ban egy folyamatot kiváltani a politikai változásokban Magyarországon. Itt a lélek sugallatára gondolok…

A gazdasági, vallási és politikai átfedések, és a területhódítások, árulások, 1431 -ben és 1956 -ban, pontosabban 1848 óta, és a múlt században történt Nagy Magyarország területeinek szétszaggatása, csak az időszámításokban és a fejlettebb gazdasági, hatalmi/vallási és politikai síkokon tértek el, egyéb tekintetben többnyire azonosak voltak mindkét országban. Csak figyelni kell a történelmet…

Nos, az Isteni erő, és a Szentlélek sugallata is, és még annak az indíttatása is, mindenkor jelen volt, és ma is jelen van a világunkban, az emberek lelkében mindenütt.

Ami pl. az ország szétszaggatása és belső viszályok mellett az Isten történelemformáló erejét is mindenképpen felszínre hozta, majd meg is valósította az Isteni akaratot, mint például épp egy Szentnek a személyében a Franciáknál. Magyar honban ez az erő, metszeteket hozott létre a történelemben, és a szabadság szelleme jelenhetett meg, az Istennel a Hazáért Magyar zászlaja alatt.

Tudom, sokan a politikusok, és a nem politikus emberek között is kétségbe vonják a Szenteknek és az Istennek a hatásait, ahogyan az formálja a történelmet így, és ekként.

Nem az Isten és a léleknek tulajdonítják az ilyen formájú átformáló erejét, sőt az eredményeit sem.

Legyen az akár keresztény vagy nem keresztény ember, és akár hisz az Istenben, vagy épp nem hisz az Istenben, biztosan megfordul a gondolataiban, hogy a megmagyarázhatatlan események, erők mögött, nem e Isten, a lélek áll.

A hit kérdése a nem látott dolgokban és annak értékelésében, már itt dől meg mindenkinél…

Mégis, e hatásoknak az eredményei, minden okoskodás ellenére tények, nincs rajta mit vitatni való.

Egyébként érdekes az összefüggés, de mintha a történelem ismételné önmagát az eseményekben…

Azonban az összefüggések mellett további átfedésekre és kapcsolódásokra ráleltem ennek a Szentnek, és az 56 -os eseményeknek kapcsán.

Különös, de azért ennyire sok azonos átfedés és hatás, akár tudományosan, vallástanilag, és akár hit, sugallat kérdésében, azok akár bizonyíthatóak, akár nem, azért mégiscsak túl feltűnőek…

Szt. Johanna (Orleansi szűz) eredetileg DOMREMY-LA-PUCELLE néven a Franciaországi Domrémy falucskában született 1412. január 6. napján. Iskolákat nem végzett, parasztcsaládnak negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Halálakor, 1431. május 30 -án ROUEN püspöke és az angol hadsereg vezérkara közreműködésével máglyán égetik el, az inkvizíció eretneknek bélyegzi.

Amikor látomásait, és Istentől a jeleket megkapta, még csak 12 éves kisleány volt, ám a rövidre szabott sorsa csak 19 évet engedett neki az életéből. Feláldozta életét az emberekért, a királyért és még nem kisebbért, mint magáért az Istenért. Szomorú a történet, de keserves kínok között halt meg.

Mintha előttem játszódnának le, ezek a kegyetlen események. Szinte a könnyeimmel küszködök…

A kisleány Istentől jelet kapott, hogy az akkori politikai viszály, és a Francia király hatalmának, továbbá az ország egységének megtartása végett, az Isten irányításával és segítségével, mint Isten akaratát képviselve menjen háborúba. Gondolhatnánk, 12 éves lánytól ilyet Isten nem kérhet.

Mégis való, tény, hiszen ma már a történelem is igazolja, és tanúbizonyságként is áll mellette.

A fő feladata, és Isteni küldetése az volt, hogy érje el a Király megkoronázását, és küldetését bevégezve, feladata volt továbbá megőrizni a szétszabdalt Francia területek egységét a 100 éves háború végére.

Így a Királyt, az Isten áldásával, és annak Szent Olajával felkenve segítette épp e szűz kisleány által az Isten hatalomra, a Francia nép és területeinek az egységét is megtartva.

Ma, ezért a Franciák, nemcsak mint Katolikus Szentet, hanem mint hőst is tisztelik, szeretik.

Mi Magyarok, 1956 folyamatainak a sugallati szent erő indíttatásában, továbbá a Nándorfehérvári déli harangszó örök Isteni erejének, mint hű tanúbizonyságaként, vajon miként is cselekszünk vele, tiszteletével, és emlékével?

Azt hiszem mindannyian adósai vagyunk ennek a Szentnek. Mi, akik a Magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária, Istennek Szent Anyjának is tisztelői vagyunk. És mindazok, akik ebben nem is hisznek, de a történelem tiszta tényállásait megértették, sőt elfogadják, azt teljesen a magunkéivá tették…

Nem, nem dicshimnuszokat akarok erről a Szentről szólni, csupán a hatásait, és mulasztásunkról szólnék. Már ha figyelmeztek szavaimra emberek, Magyarok.

Ahol a világban hatásai, győzelmei, és jelenései voltak, ma már szinte mindenütt tisztelik, és szobrokat állítanak neki, emlékünnepeket tartanak tiszteletére. Csak minálunk, és még Szegeden sincs köztéri szobor róla.

Templomaink Szentjei közé helyeztük őt, holott kivételes erőket, metszeteket idéz elő, oly hatalmas.

És nem is ünnepli a nemzetünk, sem a nemzeti ünnepén, sem a vallási ünnepén úgy, és olyan mértékben, ahogyan azt megérdemelné. Ezek a gondolatok szárnyaltak ezután végig az agyamban…

Pedig az ő hatására, sugallatára indult el, Magyarországon az 1956 -os forradalom.

Épp itt Szegeden.

A Római Katolikus Anyaszentegyház egyik Szentje, és az emberek az egész világon mindenütt tisztelik, sőt még szerte a világban, mindenütt maga a politika is, és a harcok is tapasztalják hatásait.

Különös értékét adja ennek a létező személynek az, hogy ma már Boldoggá, és Egyházi Szentté is van avatva. Sőt ma már oly elképesztő fiziológiai és lelki hatásokat fejt ki a történelemre is, és az emberek lelkére, életére is, legyen az keresztény vagy nem, azaz hívő, vagy ateista az illető, hogy tiszteletére, még repülőgép anyahajókat, hadműveleteket és harcokat, sőt helyszíneket is elneveznek.

Ezt felismerve, a tettek mezejére helyeztem át tevékenységemet, és felvállalva mindent, cselekedtem.

A fentieket a miatt tartottam szükségesnek tényként itt leírni önnek is kedves olvasóm, mert e szép, és nemes város, azaz Szeged városa, szükségszerűen adósa maradt ennek a Szentnek azzal, hogy amíg más városok a világ számos pontján és helyein, köztéri szobrokat, emlékhelyeket hoztak létre, akár a Katolikus Anyaszentegyház helyi képviseletével karöltve is, addig Szeged, ezt elmulasztotta.

Jóllehet, ma már minden Katolikus templomban megtalálható, és egyben kapcsolat is teremthető Szt. Johanna erejével. Bár, kevesek hisznek a Szentek létezésében, sőt erejében és az áldásokat is minden másnak tulajdonítják, csak nem a Szenteknek és nem az Istennek.

Pedig ő ma is él, létezik, sugallata, megindító hatása tény s való. No, nem testben, hanem lélekben.

Mégis, itt Szegeden, sőt az országban, többet érdemelne ez a Szent.

Ugyanis illendőség ennek a városnak is, a politikának, sőt a hatalomnak is, de esetünkben az egész Magyar Nemzetnek is, hogy méltó emléket állítson JEANNE D’ARC / Szt. Johannának.

A politikai, gazdasági, és a hitéletben bármennyire furcsa, ma is érvényesíti hatásait, tehát jelen van!

No, nem látható módon, ám annak eredményeit megtapasztalva, már ezek igen valóságosakká, és bizonyítottakká is váltak.

Épp emiatt oly elképesztőek, és oly szépek, sikeresek a hatásainak eredményei. Lásd 1956...

További összefüggéseket kutatva, és keresve JEANNE D’ARC ma is érvényesülő hatásaiban, a sors, az élet és hitformáló erejében, újabb összefüggéseket ismertem fel. Azonban ezek az összefüggések, miként itt is igen nehezen megfoghatók, mégis bizonyítható tényekre találtam.

Ezek között, épp néhány eset és bizonyíték, kapcsolódás Szeged városához is kötődik, így vagy úgy.

Amikor SHAW megszületett, 1856 -ban, felfedezték az Istenbe vetett hit ellensúlyaként, a Neander völgyi ősembert. Mintha a pusztító, az ördög, megcáfolni kísérelte volna ezzel az Isten létezését és a Teremtést is… Pedig még ma is tény és bizonyított annak elismerése még a tudósok, kutatók között is, hogy Istennek léteznie kell, és létezik is, mind természettudományosan, mind az ezt tagadók előtt.

Szegeden 1856 -ban Bautzeni Mátyás emlékművét állítják fel, és restaurálják, amely épp a Szeged Alsóvárosi Ferences templom oldalán van elhelyezve. Mátyás története, munkássága, ma már ismert.

Az, hogy hogy jön ide Szt. Johanna, az az összefüggés, hogy amíg Mátyásnak van emlékhelye, emlékszobra, addig JEANNE D’ARC – nak nincs. Talán már 1856 -ban is, mint valami emlékezetes évszám alkalmával is, emlékeztetni akarta Szt. Johanna a renoválás évszámában és időszakában a Szegedieket arra, hogy tán tiszteletet és emléket kéne állítani neki, s általa Istennek?

Azonban mindjárt itt is világossá válik a kép, ha Szeged Csanád Egyházmegye történetét igen alaposan kielemezzük. Ugyanis 1456 -ban V. László Király látogatott el Csanádra, sőt Nándorfehérvárra is. Jóllehet, 1462 -ben még Mátyás is ellátogatott Csanádra…

Ráadásul Jean Brehal, az inkvizítor tábornok és a Francia királyi udvar is, és a Katolikus Egyház is, épp ebben az évben, tehát 1456. július 7.-én ártatlannak nyilvánította Johannát Franciaországban.

Miként ebben az évben JEANNE D’ARC Franciaországért rehabilitálják, hasonlóképpen itt Európa másik felén, 1456. november 8. napján V. László Nándorfehérvárra érkezik.

Viszont Nándorfehérvár, ma már a Magyarság, s tán a világ előtt arról igen nevezetes, hogy a híres-nevezetes ütközet óta él és szól, a DÉLI HARANGSZÓ, azaz emlékeztet mindenkit valamire...

Ennek hatása is ennek a Szentnek tulajdoníthatók, hogy ez a történelem folyamataiban így alakult.

Hogy mire emlékeztet? Azt a történelemkönyvekből ma már tudhatjuk, tanítják az iskolákban...

Igen ám, de ez a szent, JEANNE D’ARC, akkora Isteni erővel bírt már akkor is, azaz a halálakor, amikor megégették, hogy a déli harangszóval Nándorfehérvárnál, a háborúk és Istenre történő emlékezésévé tette a mindennapokban a Nándorfehérvári ütközetet is. A lélek ereje munkálkodott…

Azonban a lélek, és a szentek ereje nemcsak előre mutatóan, hanem még visszafelé mutatóan is érvényesül, és a történelemben különlegesen munkálkodik, visszamenőlegesen is kifejti hatásait.

Olyan ez, mint amikor egy házaspár a babájának vagy gyermekének, amikor az még meg sem fogantatott, tán még az meg sem született, az életfeltételeit megteremtik jóval a megszületése előtt. Sőt, mintha a bölcsen gondolkodó és cselekvő nagyszülők, a kicsi saját gyermekeikben már az unokáik életére, és jövőjére, sikerére is gondolnak az életcéljaikkal, az Isteni gondviselés mintájával.

Azt mondom tehát, helyes, ha az összefüggéseket keresünk, és találunk is az 56 -os számok, és annak Isteni és emberi, történelmi, és politikai, de legfőképp vallástani, sőt a hitbeli kapcsolódásaiban is.

A teljesség igénye nélkül, nem hiába jelöltem meg kapcsolódási hídként, vagy vonalként pl. Nándorfehérvárt, és a déli harangszót, sőt a Magyarságunkat is, és az 56 -os számokat is. Szt. Johanna Isteni erejű, szinte megfoghatatlan hatalmát, hatásait is. Sőt „rehabilitálásának” évszámát is.

Azonban ennyi megvilágosodás, és indíttatás már elegendő volt számomra, hogy világossá váljon minden előttem, a feladataim és indíttatásaim iránt, így a cselekvésem motivációját is meghatározta.

Ezeken az adatokon felül, nyilván biztosan találhatunk még a történelemben és a vallás, a hit, továbbá a politika területén is bőven, számos más-más további kapcsolódásokat, ha tovább keresünk.

De szerintem már ennyi bőven elegendő, ha csak a Szegedi vonatkozású elemekből merítünk.

Azt hiszem, a Nemzeti Ünnepünk ünneplése ez után más megvilágításba kell, hogy kerüljön a jövőt illetően. Ugyanis utópiának tűnik, de a hitéletünk, és a vallásos Magyarságunk tartása megkívánja a jövőben, hogy e Szentnek méltó tiszteletet adjunk.

Azt hiszem, nemcsak a történelmünknek része ő, hanem annak valós befolyásolója, formálója is.

És ez az álláspontom szerint igen fontos felismerés, ezért ennek az üzenete több mint fontos.

JEANNE D’ARC / Szent Johanna életéről, házi s történelemórákat is vettem, ezeket olvastam el…

A 19 éves szentéletű Katolikus szűz leány, noha nem volt iskolázott, mégis, tábornokokat megszégyenítő pontossággal, és sikerrel győzte le a hódító angolokat, természetesen mi másnak tudható módon, ha nem a tudaton kívüli, vagy annak közvetett formában történő Isteni ráhatás, sugallatnak a segítségével.

A valláskutatók, és régészek, még ma sem tudják, hogy ennek folyamata, Isteni hatása, irányítása pontosan hogy is zajlott, de tény és való, hogy megtörtént és eredményes, sőt igen sikeres volt.

JEANNE D’ARC az Isteni sugallat és fény hatására, kitartóan küzdve eljutott a királyhoz, aki mélyen vallásos lévén, felismerte benne az Isten küldetését. Az élettörténetét át lehet tanulmányozni.

Mivel a király, hiába is volt Istent félő, és hiába hitt a szorongatott helyzetében is az Isteni erő jelenlétében és megsegítésében, szüksége volt neki, az Istennek a ma akár úgy is mondhatnánk modern szóval, hogy „a csoda megjelenésére”, és emiatt, ez az ember a történelemtől és az élettől szorongatott helyzetében, elfogadta a kisleánynak felajánlott szolgálatát.

(Nem is tudom, vajon ma a politikusaink így tennének e, és egyáltalán mennyire hinnének Isten csodatévő irányító erejében, ha szorongatott helyzetükben megoldásokat keresnének, s találnának e?)

Nos, ez gondolkodásra késztethet mindenkit, az egyszerű embert is, sőt még a politikust is…

Aki kisleányként, olyan helyeken és olyan módon tudott győzni a seregével, mint ez az egyszerű igen fiatal hajadon, amit emberi számítással képtelenség lett volna győzelemre vinnie. Tény, hogy így előbb a kis létszámú csapatával Orleans városát vette be, és ott le is győzte a hódító angolokat.

Majd később, már az egész Francia hadsereget is irányítja, az Isten segítségével az utolsó csatájáig.

Amíg nem vesztett és el nem fogták, mindig győzött. Sajnos, VII. Károly és a Katolikus Egyház is, csak jóval később, 25 évvel a megégetése után, a halála után mondták ki ártatlannak, és mártírnak őt.

Azonban az Orleansi szűzként elhíresült lánynak, akkora ereje volt a lelkében, ami valóságban is megmutatkozott, hogy Szent életével még az életében is, és most már, a halála után is, nem látható módon ugyan, de az Angyalok, továbbá az Isten segítségével, igen erősen, ma is kifejti hatásait.

Ha bárki tiszta hittel, és tiszta szívvel vizsgálja életét és a nem is mindig tudatosuló hatásait, azonnal megérzi, és egyben rájön, hogy egy igazi Szenttel, elképesztő erejű Szentnek a hatásaival van dolga.

Különös értéket az ad életének, hogy a hitét vesztett Francia népnek, nemcsak visszaadta, hanem megtartotta őket hitükben és rávezette az Isten tiszteletére.

Még ma is kifejti hatásait abban, hogy az embereket immáron az egész világon mindenütt, rávezeti a Teremtőjének és a Szentek imádatára.

A Francia nép, Napóleon mellett nemzeti hősként szereti, s tiszteli, vallási oldalból pedig Katolikus Szent. Tudom, szinte dicshimnusznak hatnak ezek a sorok, ám tudni kell valóságosan értelmezni ezt.

Amikor e sorokat írom, mint valami történelemmel átszőtt novellát a saját életemből merítve, fura mód elfogultnak tarthat az olvasó mind vallásilag, mind e Szentnek az életét illetően.

Pedig nem vagyok az, bármennyire is annak tűnik. Nem is érzem egy kicsit sem elfogultnak iránta.

Ugyanis ez a történet, szinte már-már a tárgyilagosság, és nemcsak novella, a maga szerkezetében…

Mégis, akár Epika vagy más ez a novella, a maga teljességében egy rövid történetet, életet, életszakaszt tartalmaz a történések folyamataiban.

A Magyar Nemzet, e Szentnek, sok más hatásai mellett, kiváltképp épp az 1956 -os események kapcsán, azt hiszem, mindenképp emléket, tiszteletet kéne, hogy állítson neki.

Hogy mi is indított e levelem, és kérelmem megírására engemet, ma még nem tudhatom. Az viszont biztos, hogy az összefüggéseket felismerve, szükségesnek tartottam illendően felhívni a figyelmét minden Szegedinek és az érintetteknek is. Mivel a történet saját magamon esett, ez értékét növelheti.

Ugyanakkor a lelkiismeretemmel sem nem tudnék elszámolni, ha indíttatásomat nem oszthatnám meg önnel kedves olvasóm. Azt hiszem, talán több mint elgondolkoztató a témája.

Mivel e Szent, a harcoknak, forradalmaknak és ütközeteknek is a Szentje, a várak és harcszínterek helyein, és ott, azaz olyan helyen illendő és méltó szép emlékhelyet állítani neki, ahol az emberek is állandóan a jelenlétét érzik, méltó módon tiszteleghetnek neki.

Javaslataimat ekként fogalmaztam meg a Szegedi városatyáknak, és Szeged város lakosságának.

Mivel Szegeden elsődlegesen a régi vár maradványainak környezete erre a legalkalmasabb, valahol a Szegedi Móra Múzeum és a Tisza folyó / belvárosi híd környéke volna így a legideálisabb hely. Ráadásul a Szegedi Móra Múzeum eleje és környéke is megférhetne ezzel.

Már csak azért is, mert Orleans városa is a Loire folyó mentén fekszik, és a győzelmének a helyén, ott is állítottak tiszteletet emlékének.

Nekünk 1956 elindításának emlékhelye és tiszteleteként, mint sugallati hatása emlékezetes Szeged.

E Szent hatása Shaw drámájában tény és nyilvánvaló volt. Ami mára már, a valóságban összpontosult, és beteljesült. Az, hogy 1956 -nak milyen eredményei voltak és vannak, szerintem az már egy másik lapra tartozik…

A rejtély ott van, vajon az illetékeseket, kiket megkerestem, hogyan reagálnak majd a jelzésemre.

Jóllehet, a Nemzetünket is elérem előbb utóbb ezekkel az üzenetekkel, s talán, lesznek befolyásos emberek, kiknek füle, szíve, s lelke nem rejtett és zárt e nemes tettek és cselekedetekre.

Ekképpen gondolkoztam, miközben az illetékeseket leveleimmel, és a soraimmal megkerestem.

Mivel hit, és vallási szempontból sem nélkülözhető a tisztelet megadása e Szent részére, és még a Katolikus Egyháznak is Szentje, indokolt lehet ezen túlmenően, valahol Szeged Katedrálisának közvetlen környezetében történő szobrának felállítása.

Tehát ez is egy lehetséges hely javaslat lehet, ennek szóvá tételére is és leírására is így kaptam ihletet.

De mindenképp minimum Püspöki, vagy annál magosabb rangú áldás kérésével ellátva, a felállítás utáni ceremóniában. A Katolikus identitás erősítésének is ideális lehetősége nyílik ezzel e városban.

Javasolható lenne talán még a Szegedi Ferences Kolostor tere is. Azonban itt csak Nándorfehérvárra emlékeztetés, és nem az 1956 szikrájának mozgató rugó helyszíne lenne igazán emlékeztető tér. Bár a déli harangszó miatt, ez is ideális hely lehetne.

Ezt egyébként közvéleményezésre is lehetne, kellene bocsátanunk. Akár országosan is.

Mivel Shaw drámájáról van szó, épp ezért, akár a Szegedi Nemzeti Színházon belül is egy további kisebb szoborpárost is illene a városatyáknak elkészíttetni és felállíttatni, melyben elférhetne Shaw, és Saint Joan – ról készült együttes szobor. Ha a színház főbejáratán belül ez nem lenne megoldható, akkor közvetlenül a színház előtti területen valahol, ezek a szép szobrok elhelyezhetők volnának.

Végső soron a Dóm téren is elférhetne, de azt hiszem, itt a panteon elsődlegesen a közvetlenül Szegedhez köthető neves emberek panteonja.

Még akkor is, ha 56. elsődleges szellemisége, azonban itt fogalmazódott meg, és innét indult el…

Mivel mindnyájan nagy jelentőséget tulajdonítunk 1956 -nak, így méltó, és helytálló az a javaslatom a városvezetés, és a Római Katolikus Egyházi vezetés felé is, hogy a Szegedi Nemzeti Színházban, minden évben, hagyományteremtő módon, akár nyereséges a bevétel a lejátszással, akár nem az, egy alkalommal minden évben, október 23 -án GEORGE BERNARD SHAW (1923. SAINT JOAN) művét játsszák le. Ennek költségeit, még a város is mindenképp kibírná, bármennyi is lenne.

Tán TV felvétel is készülhetne ebből, és még az ifjúság is jobban értékelné, megismerné 56 - ot.

Enyhíteni lehetne a költségeket előadási pályáztatásokkal, netán tán Budapesti vagy vidéki színjátszó főiskolák fiatal szeplőivel történő lejátszatásával stb. De ünnepnek, mindenképpen indokolt kelléke.

Az ihlet az üzenet leírásában e fenti sorokban teljesedett bennem. De jött a többi ihlet, s indíttatás is.

További fontos momentum, hogy e Szent ünnepnapja minden évben május 30 napja. Ez azt is jelentheti, hogy a Szegedi Dómban hagyományteremtő hatalmas vallási egyházi ünnepként kellene megtartanunk. Sőt akár Egyházmegyére kiterjedően ezt a napot, ugyanis 1956 szelleme épp Szent Johanna indíttatásának és sugallatának, közvetítő erejének tudható be. És az is itt Szegeden!

Nos, ezt tisztességes, mint külső tereinken egyházi vallási programokkal is színesíteni lehetne, akár a társ egyházakkal is. Nem hiszem, hogy elhárítanák más felekezetek, egyházak e nemes cél segítését.

Soraim megírása közben az a felismerés vezetett, hogy a nemzet, és az emberek hitét erősítsem.

Úgy gondoltam, és ezt ki is fejeztem soraimban, hogy a politikát és a vallást ez esetben épp az választaná el e Szentnek az ünneplésében, hogy amíg Szent Johanna ünnepe minden évben május 30 napjára esik a vallásban, addig október 23 napja, Szt. Johanna ünnepétől élesen messze, és távol van időben, térben. Ennek ellenére, ott, és akkor is említést kell tiszteletével tenni róla, dicsőítve hatását.

Noha a politika és a történelem alakulásában épp Szent Johannáról is említést kell tenni ekkor is a nemzeti ünnepünkön, azaz október 23 -án, remélem, a politikusaink nem mossák össze a fogalmakat.

Azt hiszem, igen szoros a kapcsolat a vallás és a politika között, én mégis azt mondom, igenis szétválasztható. Ezzel a kérelmemmel nem hidat kerestem és kapcsolódásokat 1956 és JEANNE D’ARC között, hanem a valós tudományos, történelmi, és a vallási, azaz hitbeli hidakat tártam fel.

Amellyel nemcsak a Teremtő Istent, és magát Jézust, a mi Megváltónkat dicsőíthetjük meg Szűz Máriával együtt, mint vallási ünnepségünknek keretében, hanem miként JEANNE D’ARC mondta volt életében, Sz